Tamás az exkatona nem ijed meg a saját árnyékától, ráadásul azt sem rejti véka alá, hogy ha a sors úgy hozza gondolkodás nélkül hajlandó lenne megölni valakit.

Vízimentőként kezdtem először dolgozni, de nem nyújtott biztos megélhetést, így a ka­tonaság fe­lé vettem az irányt. Mindig is von­zott ez a szakma, mert ott igazi fizikai erőre van szükség. Az alapképzés után a veszprémi lé­gierőbázisra jelentkeztem, ahol lövész lettem, de valójában a Szikla, speciálisan védett légtérellenőrző központ biztosítási feladatait láttam el.

Tamás a határon is teljesített szolgálatot.

Kétszer is részt vettem ro­ham­ban és hajtóvadászatban, amikor át­vágták a ke­rítést. De amikor én voltam lent, nem volt olyan paprikás a hangulat, mint amit a tévében lehetett látni. Je­lentkeztem külföldi misszióba, szívesen dolgoztam vol­na Irakban, Afganisztánban vagy Koszovóban. De emberhiány­ra hivatkozva nem mehettem. Szeretem az olyan környezetet, helyzeteket, amelyeket még nem próbáltam. Tudom, benne van a pakliban, hogy egy ilyen he­lyen embert is kell ölni, azt hiszem, ha az életem lett volna veszélyben, erre gondolko­dás nélkül képes lettem volna.

A fentiek ellenére alig pár nap után már ő is a játék feladását fontolgatja, ráadásul az előéletét ismerve eléggé hihetetlen ok miatt.

Hihetetlen okból fontolgatja a kemény legény a harc feladását:

A kemény katona kálváriája

Talán emlékszünk, Bálint csúfos végzete után Krisztián is megosztotta már velünk, hogy a sírógörcs kerülgeti, oly annyira szenvedésekkel teli neki ez a játék. Ha ez így megy tovább előbb vége ér a műsor, mint tervezték.

Nyomj te is egy megosztást!

.